Üdv mindenkinek!
Barna Zsolttal történt kooperáció jóvoltából ismét előkerült a GDI motor téma, ehhez kapcsolódóan következzen pár gondolat az EGR (Exhaust Gas Recirculation) rendszerekről.
Mindenki hallott már az EGR-ről, jellemzően a gázolajos motoroknál előforduló EGR szelep, EGR hűtő és társai által okozott hibajelenségekről, meghibásodásokról.
Kevesebben tudják, hogy a benzines motorok is használnak EGR rendszert.
A kipufogógáz-visszavezetésnek számos „jótékony” hatása van. Elsődleges feladata az égéstérben a nitrogén oxid-képződés és ennek révén a kibocsátás csökkentése. (Mint az a szakemberek előtt ismert, az égés nagy hőmérsékletén a beáramló levegő oxigén- és nitrogénmolekulái reakcióba lépnek és nitrogén-oxidot képeznek.) A visszavezetett kipufogógáz Otto-motoroknál a fogyasztást és a kopogási hajlamot is némileg csökkenti. Dízelmotornál az égési zaj szintjét mérsékli. Ez a hivatalos magyarázat az EGR-re.
Kétféle EGR rendszert használ az autóipar, a külső és a belső rendszert, a köztudatban a külső ismeretes, ami EGR szelep segítségével valósítja meg a kipufogógáz visszavezetést.
Az EGR-szelep működése benzin- és dízelmotorok esetén különbözik.
A dízelmotorokban az EGR-szelep a motor üresjárati üzemállapotánál teljesen nyitott, akár 50% arányú kipufogógáz-visszavezetést is biztosít. Ahogy a motor terhelése növekszik, a visszaáramoltatott kipufogógáz mennyisége lecsökken egészen addig a pontig, amikor, a teljes terhelés elérésekor, az EGR-szelep lezár. A szelep a motor felmelegedése, valamint magas tengerszint feletti magasságon történő üzemelés esetén szintén zárt.
A benzinmotorok üresjáratú üzemállapotánál az EGR-szelep teljesen zárt. A teljesen nyitott szelep is mindössze 5–10% arányú kipufogógáz-visszavezetést biztosít a kicsitől a közepesig terjedő motorterhelés esetén.
Benzines autóknál már 20 évvel ezelőtt is használtak EGR szelepet, a technika, a motorvezérlés fejlődése lehetővé tette azonban a szelep nélküli kipufogógáz visszavezetést. Ezt hívják belső rendszernek. A két okoskerekes szelepvezérlés (lásd egy korábbi írásomat erről) lehetővé tette, hogy szívó ütemben kis ideig a kipufogó szelepek is nyitva legyenek, így a kipufogó gáz kis részét a motor vissza tudja szívni a hengerekbe. Ez a megoldás kevésbé hatékony mint a külön szelepes, viszont olcsóbb, a tulajdonos számára észrevehetetlen, és nem kell drága javítási költségektől tartani. MPI motoroknál ez semmi gondot nem okoz, a szívócső befecskendezés biztosítja, hogy ne képződhessen lerakódás a szelepszáron, tányéron. GDI esetében nem elég a kartergáz, még a visszavezetett kipufogógáz is segíti a koksz képződést. 🙁 T-GDI motoroknál a külön szelepes megoldást alkalmazza a KIA/Hyundai.